Településtörténet

A Közép-Magyarországi régióban, azon belül is Pest vármegye déli csücskében helyezkedik el Jászkarajenő község, amely határos Jász-Nagykun-Szolnok és Bács-Kiskun vármegyével. Egyike azon Jász településeknek, amelyek nem a Jászságban találhatóak.

A település 6515 hektáron terül el, állandó lakosainak száma közel 2800 fő. Ez a Duna–Tisza közi síkvidék jellemzően agrártáj, az itt élő lakosság meghatározó százaléka mezőgazdaságból és állattenyésztésből tartja fenn magát.Jászkarajenő lakottságára vonatkozó legkorábbi nyomok a kora vaskorra nyúlnak vissza. Az idők során különböző korok régészeti emlékei kerültek elő, melyek nagyobb hányada ma a Nemzeti Múzeumban található.

A XVIII. század elején, mint jász puszta a Német Lovagrend tulajdona volt, majd a redemptió, azaz a megváltás idején 1745-ben Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru birtokába került. A mai települést a XIX. század közepén e két településről „kirajzott” jászok alapították. A következő évszázadban a pusztából kinövő tanyák szükségessé tették egy közigazgatási központ kialakítását, így 1860-ban megalapították a falut, majd megépült az első Községháza, valamint felépült az első iskola. 1894-ben Nagyboldogasszony tiszteletére felszentelték a neogótikus stílusban megépült római katolikus templomot, majd 1899-ben befejeződött a református templom építése is. 190l-ben megkaphatta a község a jász előnevet, ettől kezdve Jászkarajenő néven szerepel az iratokban. Ma a templom mögött, a polgármesteri hivatal mellett, Illyés Antal szobrászművész alkotása, a „Ragadozó madár” áll, mely a vándorló pásztornépek megtelepedését, otthonra találását szimbolizálja. A község a II. világháború minden borzalmát átélte, a front 1944. november első napjaiban haladt át a településen. A hősi halottak nevét a Kósa József téren felállított emlékmű őrzi.

Kultúrtörténeti érték a falu határában található, ma még feltáratlan Árpád-kori temető, itt helyezték örök nyugalomra 1854-ben Arany János költő által is megörökített "Vén Gulyást". A temetkezés emlékét ma kopjafa őrzi a Kisharangosi réten.

Az önkormányzat címere: szív alakú pajzs, zöld talpú, vörös mezővel, benne a XIII. századi kun eredetet jelképező vágtató, hátrafelé nyilazó nomád lovas, a ló és lovasa fehér. A lovas süvege, öve és csizmája fekete, utalva arra, hogy kara feketét jelent.

A település kiterjedt tanyavilággal rendelkezik, hajdan közel 400 élő tanyát számlált. A falu területi felosztásakor alakult ki többek között Alsó- és Felsőkara, Belsőjenő, Tetővár, és Csárdalapos is. A tanyák gazdasági szerepe a szocialista kollektivizálással lecsökkent, majd alapvetően átalakult. Sok az elhagyatott, elöregedő népességű tanya, a lakóházak jobbára már csak a pihenést szolgálják és csak kisebb részük gazdaság. A tanyák helyzete sajnos az 1990-es rendszerváltozás után sem változott érdemben, bár a korszerű infrastruktúra sokat fejlődött a település belterületén. Víz, villany, telefon, gázvezeték épült, több kilométer járda és szilárd burkolatú út készült el. Intézményei magas színvonalon működnek. Két jól felszerelt orvosi rendelő és fogorvosi rendelő biztosítja az egészségügyi ellátást.

A 100 férőhelyes Jászkarajenői Mesekert Óvoda épülete 1983-ban került átadásra. A szép, tágas, 4 csoportos intézmény parkos udvarrésszel rendelkezik, külső és belső környezete az évek múlásával folyamatosan fejlődik, modernizálódik. Az óvodába kerülő gyermekek fejlettségüknek megfelelően differenciált képességfejlesztésben részesülnek. Az óvodai nevelő munkában a legnagyobb hangsúlyt a szabad játékra, a játékos tevékenységekben megvalósuló tanulásra és az anyanyelvi fejlesztésre helyezik.

A Gróf Széchenyi István Általános Iskola 2013-ban ünnepelte 130 éves fennállását. 2004 – ben egy gyönyörű, minden igényt kielégítő tornateremmel bővült az intézmény épülete, 2006- ban pedig Phare támogatásból informatikai és oktató labort alakítottak ki. Az oktató-nevelő munkát segítő eszközöket is folyamatosan bővítik. Az elmúlt években megtörtént több tanterem bútorzatának cseréje, interaktív táblát vásároltak és a legmodernebb fejlesztőeszközök is rendelkezésre állnak. Az iskola vezetősége rendszeresen pályázik a képesség kibontakoztató integrációs pedagógiai rendszer működtetésére.

A közösségfejlesztés és a kultúraközvetítés központja Jászkarajenőn a felújított Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár, mely teret ad a közösségeknek, színtérként szolgál a kiscsoportok tevékenységéhez, helyszíne a faluban zajló összes kulturális és egyéb nagyrendezvénynek, otthona a könyvtárnak, információs központja a lakosságnak és az idelátogatóknak. Hagyományos rendezvényei a májusi Jász Hagyományőrző Nap, a júniusi falunap, a tűzijátékkal záródó augusztusi búcsú sok-sok érdeklődőt vonz. Ugyancsak sok látogatója van a rendszerint ősszel megrendezésre kerülő „A” és „B” kategóriás fogathajtó OB döntő versenynek, melyen tucatnyi kettes és négyes fogat vesz részt.

A településvezetés hosszú távú törekvése, hogy fokozatosan, évről évre továbbfejlesszék a centrumból kifelé irányulva a község középületeit, az utcákat, az utak utcaburkolatait. 2011-ben pályázati támogatásból valósult meg egy, a település arculatát meghatározó beruházás. Megújult a község központja, a parókia és a művelődési ház közötti Hornyik Károly tér díszburkolatot kapott, térfigyelő kamerákat szereltek fel, felújították az emlékmű körüli Kósa József teret, ahol helyet kapott a gyerekek számára kialakított játszótér is. 2014-ben uniós és hazai forrásból megújult a községháza homlokzata és virágosítottak, fásítottak is a településen. Még ebben az évben avatták az új víztisztító üzemet, amely hosszútávon biztosítja a kiváló minőségű ivóvizet.  E fejlesztés során összesen 2,4 kilométer hosszú új vízvezeték került a rendszerbe beépítésre, megépült három tározó medence, valamint a telepen maga a vízmű épülete és a raktár is.

A települési önkormányzat már évek óta szervezi a helyi hosszabb időtartamú közfoglalkoztatást, e mellett már több mintaprogramban is részt vett, a ceglédi kistérségben úttörőként startmunka mintaprogramokat indított. Többek között energiafűz ültetvényt telepítettek, faapríték tüzelésű kazánokat és faaprítót vásároltak. Vegyes gyümölcsöst és konyhakertet hoztak létre, betakarított termésük az önkormányzati konyha alapanyagát bővíti. 10 hektár területen szántóföldi növénytermesztést folytatnak, ezzel elsősorban a madáreleség előállító üzemüket látják el feldolgozandó alapanyaggal. Fűszerpaprika előállító és feldolgozó üzemük kialakítása folyamatban van. Szintén a program keretében Fűrészüzemet alakítottak ki, ahol a saját tulajdonú erdőből kivágott fákat dolgozzák fel seprűnyélnek, karónak, szerfának. Hosszú távú tervezés keretében, a bemutatott tevékenységek sikeres megvalósításával és működtetésével szeretnénk a falu gazdasági, gazdálkodási tevékenységét felélénkíteni, az eddig szunnyadó helyi potenciált feléleszteni, ehhez munkát, lehetőséget, piacot teremteni.

A község turisztikai vonzerejét elsősorban a nagyszerű természeti adottságokkal rendelkező természeti környezet adja.  Gazdag állat- és madárvilágával a füves puszta ideális kirándulóhely azok számára, akik nyugodt, kellemes környezetben vágynak kikapcsolódásra. A Gerje és a Körös-érnevű vízfolyások között található szikes és homokos talajú területet főként szikes puszták és a közéjük beékelődő extenzív szántók jellemzik. Legeltetés, kaszálás, szántóföldi növénytermesztés és egy kisebb területen tógazdasági halászat folyik. Jászkarajenő mindössze 15-20 km-re fekszik a Tisza parton található kedvelt üdülő településektől, a tiszakécskei termálstrandtól, amelyek könnyen megközelíthetőek, akár kerékpárral is.  A 2012-ben létrehozott 8 km hosszú Csonka Márton Tanösvény és Helytörténeti Túraútvonal állomásain kialakított pihenőhelyek, védett esőbeállók lehetőséget adnak az egyes szakaszok közötti étkezésre, pihenésre. Igény esetén kemence áll rendelkezésre a tanösvény bejárása utáni főzésre, sütésre. A tanösvény létrehozásának célja, hogy bemutassa Jászkarajenő természeti kincseinek, múltjának igen értékes részét.

A falu kereskedelmi ellátottsága jó, segítőkész helyi lakosok üzemeltetik a legtöbb üzletet és vendéglátóhelyet, készséggel állnak az idelátogatók és a lakosság rendelkezésére.

Ahogy a térségben, úgy Jászkarajenőn is a mezőgazdaság a domináló gazdasági ágazat. Elsősorban gabonatermelő vidék, de hagyománya van a szőlő- és gyümölcstermesztésnek, fóliás zöldség termesztésnek is.

 A helyi Mezőgazdasági Zrt. mellett több családi gazdálkodó, kistermelő is működik.

Jászkarajenő befektetőbarát önkormányzata a továbbiakban is segítőkészen, nyitott kapukkal várja azokat a vállalkozásokat, közművesített ipari parkkal, akik az alacsony iparűzési adó, az alacsony ipartelepítési költségek, a pozitív lakossági hozzájárulás és az alacsony helyi bérszínvonal előnyeinek kihasználásával kívánják gazdasági céljaikat megvalósítani. Fontos megemlíteni a befektetni kívánó vállalkozások számára, hogy amennyiben pályázati források segítségével kívánnak új telephelyet létrehozni, akkor a Széchenyi 2020 program-csomag tervezett pályázati felhívásai erre itt, a Közép-Magyarország régióban több mint 35%-os támogatási intenzitást kínálnak.

Szeretettel várjuk Önt Jászkarajenőn!