Jászkarajenő
Cím: 2746 Jászkarajenő Fő u. 57.
E-mail: konyvtar.jaszkarajeno@gmail.com
Telefon/fax: 53/566-510, 53/366-028, 06/30/694-3293
Fenntartó: Jászkarajenő Község Önkormányzata
Mb. intézményvezető: Dombóvári István
Nyitva tartás:
Hétfő, Kedd, Péntek: 8:30-12:00, 13:00-17:00
Szerda: 8:30-12:00, 13:00-16:00
Csütörtök: Zárva
Rendezvények miatt a nyitvatartási idő módosulhat.
Amit kínálunk:
Könyvtári szolgáltatások:
- könyvkölcsönzés
- újságok, folyóiratok kölcsönzése
- kézikönyvtár-használati lehetőség
- helytörténeti gyűjtemény kutatása
Művelődésszervezés:
- szakkörök, klubok szervezése, tevékenységük támogatása
- kulturális programok szervezése
- társintézmények rendezvényeinek segítése
- kistérségi kulturális együttműködés
Lakossági szolgáltatások:
Térítésmentes: számítógép- és Internet-használati lehetőség
Térítésköteles:
- fénymásolás
- faxolás
- nyomtatás
- terembérlet
Kultúrmunka a végeken
Jászkarajenő tipikus alföldi településként a Jászságból kiszakadva, Pest megye déli csücskében található.Községünk kulturális gyökerei a kőkor mélyéből sarjadnak, de az i. e. 1600-as évekből származó leletek konkrétan is azt bizonyítják, hogy akkor már lakott terület volt és kézműves kultúrával rendelkezett. Bronzöntő műhelyének termékeit a Nemzeti Múzeum őrzi. Kara község neve a XIII. századtól fordul elő különféle forrásokban, melyek szerint a terület birtokosai kunok voltak, elnevezését is feltehetően kun főemberről kapta.1550-től van biztos tudomásunk arról, hogy Kara török fennhatóság alá került, az 1580-as évekre a portyázó török hordák teljesen elpusztították, pusztává lett. A német lovagrendnek 1702-ben eladott Jászkunság 1745-ben történő redemptioja során Jászalsószentgyörgy és Jászfényszaru figyelme terelődött a pusztára, e két település fizette ki érte a váltságdíjat.Több, mint 100 év telik el a redemptiotól addig, míg a pusztából kinövő tanyák sokasága szükségessé teszi egy központ kialakítását, mely összetartja, igazgatja a három településrészt: szentgyörgyi Karát, fényszarui Karát és az új szerzeményt, Jenő pusztát. Jankovich György jászkun kapitány nevéhez fűződik a régi kun Kara helyén kezdődő faluépítés, melynek kezdete, Jászkarajenő „megszületése” 1860-ra datálódik, ezt követő fejlődése jelentős volt és reményeink szerint még nagyon sokáig tart. A viszonylag fiatal település néprajza nem egyedi, népművészete nem jellegzetes, nem ismert, távoli múltban gyökerező hagyomány nem maradt ránk, a jászkun örökséget nem hoztuk magunkkal, manapság kutatjuk csupán.
Mire építhetjük munkánkat, mi az, ami alapot adhat a közösségfejlesztéshez és a kultúraközvetítéshez Jászkarajenőn?
Kell egy hely – sokszor halljuk és mondjuk!
Nálunk ez a hely a Petőfi Művelődési Ház és Könyvtár, mely teret ad a közösségeknek, színtérként szolgál a kiscsoportok tevékenységéhez, helyszíne a faluban zajló összes kulturális és egyéb nagyrendezvénynek, otthona a könyvtárnak, információs központja a lakosságnak és az idelátogatóknak.
- Kellenek jó programok, színvonalas szolgáltatások, melyek vonzóvá teszik a helyet!
- Kellenek érdeklődők, látogatók, használók, stb. vagyis kellenek emberek, hogy élettel teljen meg a hely!
Folyamatosan működő csoportjaink hasznos és kellemes időtöltést biztosítanak az érdeklődőknek. Kisközösségeinkbe elsősorban iskolás gyerekek járnak, de büszkék vagyunk 31 éves nyugdíjasklubunkra is.Egyedi rendezvényeink – gyermekműsorok, kiállítások, alkotó és közönségtalálkozók, ünnepi műsorok – számos érdeklődőt csábítanak be a kultúrházba. A ceglédi Patkós Irma Művészeti Iskola növendékeiből alakított Patkós Irma Színház vendégjátéka, „helyben színház”-unk, a bemutatott számtalan előadás és az ajándékműsorok visszahozták Jászkarajenőre a sokat emlegetett réges-régi színházi estek hangulatát, színházbarát közönségünk nagy örömére.
A szabadtéri programok, melyeket Jászkarajenő Község Önkormányzata és a helyi vállalkozók finanszírozásával, alkalmanként pályázati támogatással a település intézményei és civil szervezetei közösen rendeznek - a Jász Majális, a Falunap, a Búcsú, a Jászkarajenői Lovasnapok -, több ezer látogatót vonzanak a településre.
Több mint 20 000 kötetes könyvtárunk olvasótábora megbízható segítőtársat talál gyűjteményünkben. Olvasóink tanulásához, mindennapi munkájához és szórakozásához, kikapcsolódásához, pihenéséhez járulunk hozzá folyamatosan bővülő, megújuló, értékes és érdekes irodalommal. Információs és teleház-jellegű szolgáltatásainkat a lakosság széles rétege veszi igénybe, az eMagyarország Ponton keresztül működő ingyenes Internet-használati lehetőség sokakat vonz az intézménybe. S nem utolsó sorban kell egy csapat, aki segíti, koordinálja, szervezi azt, hogy a „kell”-ékek egymásra találjanak. Kellenek az animátorok, művelődésszervezők, segítők, akik megfelelő szakértelemmel és empátiával vállalkoznak arra, hogy megvalósítsák a szinte lehetetlent. A mi kis csapatunk három taggal, ám annál nagyobb kitartással és meg-megújuló lelkesedéssel végzi a feladatát. Igaz, csak látszólag vagyunk hárman, hiszen a településen számtalan együttműködő partnerünk van. A helyi önkormányzat kultúrabarát, az intézmények vezetői és dolgozói segítőkészek, bármely program megvalósításához jó társak, a civilek kezdeményezők és lelkesek. A település határán túl elsősorban szakmai kapcsolatokat építünk és ápolunk, melynek alkalmankénti „konkrét anyagi haszna” pl. egy-egy színvonalas ajándékműsor is.
2008 őszén alakult a ceglédi Kossuth Művelődési Központ és Könyvtár kezdeményezésére Cegléd, Ceglédbercel, Csemő, Dánszentmiklós, Jászkarajenő, Kocsér, Mikebuda, Nyársapát, Tápiószőlős, Törtel és Újszilvás települések részvételével a KÖZKINCS-KEREKASZTAL. (www.cegledikultura.hu) E kulturális partnerség célja, hogy fogalmazódjon meg és realizálódjon a közös tervezés és cselekvés a kistérség kulturális intézményei, civil szervezetei között. Az együttműködés keretében már számos közös szakmai megbeszélést, tapasztalatcserét, képzést, sikeres kulturális programot (irodalmi kincsvadászat, kórustalálkozó, tánctalálkozó stb.) szerveztünk meg. Kézzelfogható eredménye az összefogásnak a Kistérségi értéktár összeállítása, melynek segítségével átlátható a kistérség kulturális sokszínűsége. Ez alapján lehetőség nyílik arra, hogy a kerekasztal települései művészeti csoportjaikat kölcsönösen megismerjék és megismertessék, rendezvényeiket ilyen módon is gazdagítsák és csökkentsék azok bekerülési költségét.
Mert hogy: mi is kell(ene) még?
Az intézmény felújításához, a közönség kultúrszomját kiváltó gazdagabb programkínálathoz, a kulturális szolgáltatások iránti igény növekedéséhez: (a Hegedűs a háztetőn c. darab után szabadon) „egy kis pénz, itt lent!”
Zsidai Ferencné
intézményvezető