Jászkarajenő
Máriapócsi zarándoklat
Ideje: 2021. szeptember 26.
Utazás: külön autóbusszal
Indulás: fél 6-kor a plébánia elől (tiszajenői társainknak 5 órakor a templomtól)
Várható érkezés: az esti órákban
Rövid programismertető:
- útközben csak rövid megállásokat tervezünk szükség szerint
- 10 órakor a Máriapócsi Kegytemplomban rövid tájékoztatót, templombemutatót tart az ottani atya
- 11 órakor részt veszünk a kegytemplomban a Szent Liturgián
- a liturgia után ebéd az Emmanuel Zarándokházban
- ebéd után lehetőség szerint a Fatemplom meglátogatása majd továbbutazás Debrecenbe
- 15 órakor látogatás a Debreceni Református Nagytemplomban
- utazás haza
Amit a pályázati támogatásból mindenki számára biztosítani tudunk:
- teljes utazási költség
- ebéd a zarándokházban
- belépő és idegenvezetés a Református Nagytemplomban
- úticsomag ( szendvics, sós sütemény, ásványvíz)
Jelen zarándoklatunkra az EKCP-KP-1-2021/1-000223-VAL-ELS/001 számú „Egyházi közösségi célú programok támogatása” – Máriapócsi zarándoklat címen 400 000 Ft támogatást nyertünk.
Máriapócsi Kegytemplom
Az Istenszülő ikon első könnyezése
1696. november 4-én, Pócs falu kicsi fatemplomában, az imádkozó hívek arra lettek figyelmesek, hogy az Istenszülő-ikon mindkét szeméből bőségesen folynak a könnyek. Ezt a képet 1676-ban Csigri László, máriapócsi bíró fogadalomból, a török rabságából történt szabadulásának emlékére készíttette. A képet Papp Dániel helyi görög katolikus lelkész öccse, Papp István festette 6 magyar forintért. Ám, mivel Csigri nem tudta azt kifizetni, végül Hurta Lőrinc vette meg, és ő is adományozta a helyi görög katolikus közösségnek, akik a templomukban helyezték el. A könnyezés eseménye csodálattal töltötte el a jelenlévőket, a következő napokban pedig tömegek érkeztek a templomba, köztük császári tisztek, tisztviselők és más felekezetű hívek is. A könnyezés két hétig szünet nélkül tartott, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig tapasztalták. A szomszédos Kálló település plébánosa egy haldokló gyermeket emelt a képhez, a gyermek megérintette a könnyező képet és meggyógyult. A gyermek boldog édesanyja hálájaként nyakéket helyezett a kép elé, és ezzel nyitotta meg évszázadokra a pócsi Máriát hálásan tisztelők ma sem fogyatkozó sorát. A csodálatos események híre a korabeli hírközlés fejletlensége ellenére is gyorsan elterjedt, így hamarosan eljutott a Bécsi Udvarba. I. Lipót, az osztrák császár és magyar király a történtek hatására – nemkülönben felesége, Eleonóra császárné hathatós kívánságára – elrendelte, hogy a könnyező képet szállítsák a császári városba. Így történt, hogy 1697. július 4-én érkezett meg és néhány héttel később végső helyére, a bécsi Stephansdom-ba került az ikon.
A második és harmadik könnyezés
A Bécsbe elkerült ikonról másolatokat készítettek. Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére itt Máriapócson is. 1715. augusztus 1-jén megismétlődött a pócsi csoda: Papp Mihály fiatal parókus a reggeli istentiszteletet végezte, amikor a kántor észrevette a kép könnyezését. A könnyek augusztus 1-jén, 2-án és 5-én több órán át tartó áradását sok százan látták. A szemtanúk vallomásainak jegyzőkönyve kétséget kizáróan hitelesíti a könnyezés valódiságát. A Máriapócsi Kegyhely újabb nevezetes eseménye, a kegykép harmadik és egyben utolsó könnyezése 1905. december 3-án kezdődött, és az év utolsó napjáig tartott, kisebb-nagyobb megszakításokkal.
A kegytemplom
Az első és a második könnyezés idején Pócson picinyke fatemplom állt. Azonban a második könnyezés után, a zarándokok növekvő száma miatt, a fatemplom már nem tudta befogadni a Szűzanya könnyező képéhez érkezőket. Indokolttá vált egy új templom építése. A Szent Mihály tiszteletére fölszentelt jelenlegi templom 1731 és 1756 között épült, kora barokk stílusban. 1948-ban XII. Piusz pápa a máriapócsi kegytemplomnak basilica minor címet adományozott. Máriapócs és a magyar görögkatolikusság történelmének kiemelkedő napja 1991. augusztus 18. Ekkor a Magyarországot meglátogató, azóta szentként tisztelt II. János Pál pápa bizánci szertartású Szent Liturgiát végzett a kegykép előtt, magyar nyelven, több százezres hívő sokaság jelenlétében. Évente 500-600 ezer zarándok és sok túrista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről méltán európai hírűvé vált kegyhelyet. 2005. december 3-án a Magyar Püspöki Kar jelenlétében Dr. Erdő Péter bíboros Nemzeti Szentéllyé nyilvánította Máriapócsot. A Közép-Európát átszelő zarándok útvonal, a „Mária Út” egyik fő állomása.
Fatemplom Emmanuel Zarándokház
Régészeti feltárások alapján már a 13. században is templom állt a mai Nagytemplom helyén. Az 1300-as években a Dósa család építtette a Szent András-templomot, majd a 16. században egy tűzvész pusztítása után épült helyére az András-templom. Az egyhajós, gótikus stílusban épült templom az 1802-es nagy debreceni tűzvészben teljesen leégett, ezért új templomot kellett építeni a város református hívei számára. Péchy Mihály építész tervei alapján 1805-ben kezdődtek meg a Debreceni Református Nagytemplom építkezési munkái, melyek 1827-re fejeződtek be.
A Debreceni Református Nagytemplom alapterület szerint hazánk legnagyobb református temploma, illetve a város és a Magyar Református Egyház ikonikus épülete. A neoklasszicista stílusban épült templom közel kétezer fő befogadására képes. Nemcsak egyházi, hanem történelmi és kulturális szempontból is jelentős helyszín. 1849. április 14-én itt olvasta fel Kossuth Lajos a Függetlenségi Nyilatkozatot, mely esemény folytán hazánk egyik legfontosabb Nemzeti Emlékhelye. 1991-ben pedig II. János Pál pápa is szolgált a Nagytemplomban, mielőtt megkoszorúzta volna az Emlékkertben a gályarabok emlékművét.
A főhajó 55 méter hosszú és 15 méter széles, a kereszthajó 38 méter hosszú és 14 méter széles. A templom belmagassága 21 méter, a tornyok 61 méter magasak. A földszinti templomtér egyik legszebb látnivalója az orgona, melyet Jacob Deutschmann bécsi orgonakészítő mester készített 1838-ban. A 4258 síppal rendelkező, 3 manuálos, 52 regiszteres orgona hazánk egyik legszebb hangú templomi hangszere. Az orgonajátékot nem csak az istentiszteletek alkalmával lehet hallani, hiszen a Nagytemplom rendszeresen szolgál helyszínéül zenés áhítatoknak, orgonakoncerteknek és komolyzenei hangversenyeknek.
A Debreceni Református Nagytemplom kiemelt turisztikai látnivaló, ami egész évben fogadja a látogatókat. A földszinti templomtérben látható egy Kossuth Emlékkiállítás, valamint a Gyülekezettörténeti Kiállítás, melynek legfontosabb eleme a Vizsolyi Biblia eredeti példánya. Állandó kiállításunk továbbá a Bibliai makett-és festménykiállítás, mely Csia Lajos lelkipásztor 25 nagyméretű makettjét, és Tichy Kálmán festőművész 52 festményét tartalmazza. A keleti toronyban akadálymentesített lift segíti a közlekedést egészen a hatodik emeletig, a padlástérig. A régi óraszerkezet, valamint Péchy Mihály eredeti ötletét mutató templommakett után fel lehet sétálni egészen a nyugati torony kupolájáig a Rákóczi-haranghoz, valamint szemet gyönyörködtető kilátás nyílik a két torony között húzódó panorámajárdáról.